Nem mondom, hogy gördülékenyek a reggeleink. A hármast elindítani nem könnyű dolog. Szekálni, hogy öltözködjenek már, induljanak reggelizni, kézmosás, fogmosás, nadrágváltás, cipőhúzás, indulás...! Sminkelni már nincs időm, örülök, ha észreveszem, hogy összejoghurtoztak... Mindenkinek megvan a varázsmondata, amely az x-edik kérés után (ha kómásabb vagyok azonnal) bevetésre kerül:
"Ha nem mész reggelizni én eszem meg a kakaóscsigát...!"
"Már elindult Apa a kocsi felé...!"
"Drágám, 6.30 van. Már 6.40 van! 6.50!!!!!"
Lehet válogatni, melyik kié... :)
Egy dolog viszont bizton könnyen megy: az ébredés. Nem mondták még soha, hogy "nem akajok fejkejni...!" - és nem kellett őket kirobbantani az ágyból. Április 20. óta pedig egyenesen 5.30 körül kelünk, óra nélkül. Mert az a kis álnok szülinapi ajándék este kilenctől reggel hatig nyomja, a mi alvásidőnkben, s reggel mikor már mindenki játszana vele, elmegy aludni. Szuperül megértették, ha alszik, akkor nem piszkáljuk, és tényleg nem. Így hát korán kelünk, hogy játszhassunk vele.
Úgy hajtja a kereket, hogy tuti nem felejtjük el... :)
 |
Nagyon aranyosak! A hörcsög is :)
VálaszTörlésNekünk is ilyenek voltak a koleszban. A mieink is éjjel hajtották a nyikorgó kereket - és hogy aludni tudjunk, bizony kivettük a kereket (pirulós), szerettük nagyon és a legjobb az volt bennük, hogy nagyon kezesek és nem harapósak! Sok szép emlékünk fűződik hozzájuk! A gyerekeknek mi is tervezünk venni, de majd a téli időszakra időzítjük, amikor beszűkül a mozgástér!
Puszilunk benneteket!!
A nappaliban szerencsére hajthatja...! :) De egy szobában vele, megőrülnék...! :)
VálaszTörlésTényleg nagyon barátságos, nem harap, csak ha hagymaszagú marad a kezem... :)
Puszi nektek is!