Dió-ünnep

Két évig hiába kérleltem, nem nagyon hozta lázba a diószedés. Persze, kicsi volt, persze, más dolga volt, de tavaly azért már igen aggódtam, hogy soha nem fog nekem segíteni diót szedni. De idén nagyon ledöbbentem. Mondván, "Anya, ha párhuzamosan csináljuk, akkor előbb végzünk, és tudsz velem játszani!", ő állt neki elsőként diót szedni. És azóta is gyűjti, gyűjti, sőt ma reggel már azon töprengett, hogy milyen sok dió lesz, ha hazaér, és a "holnaptól óvodába sem megyek, mert három napig CSAK diót szedek..." szlogennel állt neki ismét szedni. Mivel családi programok és rendezvények szervezésében jeleskedik, kitalálta, hogy Dió-ünnepet fogunk tartani: "Meghívjuk Apát, Ancimamát, Cicapapát, Katust, Etamamát, Vandát, a Kingát, Lucát és mondd Anya (Minkát... :) ), Lilit és Maját, a Botit, a Nortont. Lesz dióssüti, meg diódobálás, diófáramászás, meg, na, jó dióhordás, meg zsákban ugrálás ha-ha-ha..., lesz mécses, meg sötétedés, tábortűz és szalagok."
Nnna...