Farsang, pirosban

Vanda első bölcsis farsangja. Komolyabb beöltözés nélkül. Viszont pirosban. Labda osztály, Guruló csoport, ergo: piros ruhára járt a fehér pötty. Mikor beléptem a terembe, rögtön szembetűnő volt V. véleménye a fehér pöttyökről... :) Nem cáfolta meg sejtésemet: egy darab sem volt rajta. Zsuzsanéni megsúgta, hogy inkább mindenkinek elosztogatta... De V. nem cáfolta meg további sejtéseimet sem: nem bírtam magamról lehámozni, így gyakorlatilag a dalokból, mondókákból, tornákból és táncokból maradt az, amit itthon bemutatott, és nézhettem mások kisdedjeit, mint produkálják magukat. Bezzeg elsők között ült az asztalhoz, felfalt két almányi gerezdet, és megivott 4 pohár teát. (Kire ütött ez a gyerek...?)* Próbáltam nem észrevenni R.néni felhangját, mikor megkérdezte V.-t, kér-e még teát. Érződött, hogy nem először teszi... :) A buli fél 11-ig tartott, és jött a neheze, nameg a vicc-kategória: maradjon-e ebédre és délutánra, vagy irány haza? És bár két napja készítgettem, hogy megyek majd vissza dolgozni, és milyen jó lesz, ha délután megyek érte, az első sikításával meggyőzött, hogy rántott csirkecombot fog enni micimackós tányérból, kelbimbófőzelék helyett.

* Mikor Katus hétvégén leült a vacsoraasztalhoz V. udvariasan közölte vele, hogy ő még eszik egy virslit. Csak a miheztartás végett. Meglátta a konkurenciát...!