Sütni való tök kéksajttal

Tegnap igen hűvös konyhára értünk haza, és a begyújtás mellett éreztem, meg kell sütnöm végre a sütőtököt, hogy finom illata lengje be a konyhát, és így melengesse meg még jobban szívünket-lelkünket-pocakunkat. Aztán vacsoránál véletlenül összekeveredett a kéksajt íze a sütőtökével: Mennyei volt! Kevés csodásabb ízkombinációt éreztem eddig! A halvány mosoly a szám sarkában azonban nem csak ennek szólt: Eszembe jutott Bálinttal való várandósságom. Amikor a kilók az első 3-4 hónapban igen gyorsan kúsztak fel. Védőnéni szerint több zöldség, kevesebb szénhidrát, cukros étel-ital. Egyek salátát, uborkát, tököt. Mivel ez étrendem erős racionalizálását jelentette, az utóbbinál azért felcsillant a szemem: Tegnap megettem egy egész sült sütőtököt, egyedül! - mondtam tökéletességem teljes tudatában, fülig érő szájjal, már enyhén várandós aggyal (nagyon gyorsan amortizálódtam...). Védőnő rosszalóan nézett, nem egészen erre gondolt...