hogy valamit nagyon rosszul csinálok... De hogy ennyire...? :)
Na, de ma estére mindent beleadtam...:
Elkészült a finom vacsora, figyelembe véve, hogy az elmúlt napokban a ház urának nem volt tökéletes a gyomra. Egész nap rágondoltam... (többnyire azért, hogy vajon mikor hív már azügyben, hogy elrendeztem-e a megkérdőjelezhetően magas vízfogyasztásunk számláját). Felkészültünk a fogadására. 3in1-t elfogyasztottam 15 perc alatt, miközben oda-vissza leszedtem a másikról az éppen harapót, és nyertem valós 5 percet a hideg-langyos-meleg-meleg-forró játékkal. Ja, nem, közben három percet magyaráztam, hogy nem az a poén, hogy ők dugják el és aztán én mondom, hogy hol keressék, bár a siker így gyorsabb, valóban. Szóval friss és üde lettem. Megigazítottam a sminket (elkentem a csokimaszatot alapozás gyanánt), és szalagot tettem a hajamba. Ezen leginkább Sandita akadt ki, mert az egyetlen szalag, amit hirtelen találtam, a babája szoros tartozéka volt, de a cél szentesíti az eszközt... Megbeszéltük, hogy senki nem kiabál, ha hazajön. Oké, mondta Bálint, de akkor Minimax. Kikapcsoltam a háztartási gépeket - ja, nem is kapcsoltam be, hétvégéig pihennek... Aztán begördült a kocsi, álltunk az üvegajtó mögött boldog mosollyal az arcunkon, hazaért...! Mondjuk nem ártott volna a kulcsot visszafordítani, mert akkor a belépési lendülettel nem kenődött volna fel az ajtóra, de majd ezt még gyakoroljuk. Sűrű bocsik és nagy mosolyok közepette beengedtük, mire megkérdezte: mi van, mennyit költöttél? Ígyhát én már nem kérdeztem semmit, örültem, hogy későn ért haza, hagytam pihenni, ellazulni, a helyemet megtaláltam a gyerkőcök fürdetése, altatása, konyhaelpakolása... mellett, most pedig, miután kialudta magát, könnyek között vihogva olvastam fel neki az 1955-ös ajánlást. Reakció: "jó, ez így jó...!"
Csak egyet nem értek: miért kell a szalag a hajba...?
Ez jóóóóóóóóó! "Egy jó asszony tudja, hol a helye!" Na, akkor ezt megjegyzem magamnak.:-)))))))
VálaszTörlésJó írás volt, köszi!:-)))
Jaj, most nem is tudom, mit írjak. Mert poénnak poén, de mégis azt gondolom, hogy valamennyi igazság van benne. Két dolog nyitotta ki a bicskát a zsebemben, az egyik az, hogy el kell csendesedni, ha apuka hazaér. Nálunk ha meghallják, hogy apa hazajött, rohannak ki az előszobába, ujjonganak, lerohanják, dumálnak, azonnal birkózni akarnak. El nem tudom képzelni, hogy érzelmek nélkül fogadják az apjukat. Persze, azt is mindig elmondjuk, hogy hagyjátok már apát egy picit szusszanni, csak 5 percet adjatok neki, utána nyúzhatjátok.
VálaszTörlésA másik az, hogy bár egyetértek azzal, hogy egy feleség ne árassza rá a napját a hazaérkező férjére azonnal, és tényleg jobb hagyni, hogy ő beszéljen először, de nem azért, mert a nő gondolata nem fontos! El sem tudok képzelni vacsorát beszélgetés nélkül.
És mibe kerül a férjnek is rákérdezni, hogy milyen napod volt drágám?
Persze, régen nem volt telefon, meg mobil, mi naponta többször beszélünk telefonon, meg itthon ebédel a férjem, szóval nem az van szerencsére, hogy reggel elmegy, és este hallom újra.
Na, szóval tudom, hogy poén volt, és a bejegyzésed meg nagyon tetszett, tényleg. Csak elgondolkodtam.
"Mutassa ki őszinte vágyát..." hahahaha
most vagy őszinte, vagy olvastam róla a tankönyvben. Ha őszinte, akkor kellemes, oldott a légkör, ha meg csak olvastam, hogy őszinte vágyam van, akkor meg csak frusztráció lesz belőle.
Jól van, na, abbahagytam.
Ki lehetne ezt elemezni, sajnos ha nem is ennyire sarkosan, de abban a korban volt ebben valami alárendelség szerep. Mondjuk én ezt a nagymamáimnál soha nem éreztem. De ezt megfogalmazni és leírni sem lehetett semmi.Vagy tényleg volt ilyen, és ennyie? És ezt az első mondattól az utolsóig így is gondolták?
TörlésNálunk most pedig ez a klasszikus felállás, apa dolgozik, anya otthon a gyerekekkel, én is megterítek, próbálok mosolyogni, bár szalag helyett, gumi van a hajamban.:-) És beszélgetni is szoktunk, de érdekli én miért vagyok ideges. Csak nem a sok fáradt embertől?:-)))))
Anikó, örülök, hogy tetszett...! :)
VálaszTörlésDomi, jól beindult a gondolatáramlat... :) Nekem még az a rész is a kedvencem, hogy "az ön férje sok időt töltött fáradt emberek között". Ha belegondolok, hogy valaki férjének én is egy vagyok a sok fáradt ember közül, s utána legyek otthon friss és üde, szalaggal a hajamban hááááát... :) (Ez utóbbit ráadásul még csak észre sem vette... :) )
Ú, bocs, Zsuzsi, így utólag visszaolvastam, és bár ne írtam volna semmit, csak egy smiley-t. Összevisszaság az egész.
TörlésSzóban máshogy hangzott volna, de amit te írtál, az tényleg tetszett.
A szalag meg lehet egy titkos jel is akár a házastársak között, minden szín mást szimbolizál... :-))))
Most már kezdem érteni a szalagot... :)
TörlésEgyik barátnőmtől ismertem, ők a hűtőre ragasztották, hogy mindig szem előtt legyen :)
VálaszTörlésAzóta szállóige nálunk (barátnőmmel, nem az urammal): a jó asszony tudja hol a helye :)
Mostanában sok Móriczzsigmondot olvasok - a paraszti életben az asszony másodlagos volt (sőt, általában a jószág meg is előzte a sorban), asszonyállat - ír róla többször is. Nem lehetett könnyű akkor (sem).
Hálás is vagyok az uramért, aki megbecsüli a munkámat, és nem azt gondolja, hogy én "csak" itthon vagyok a gyerekekkel.
Szerintem az utolsó mondat nagyon komoly. A család élete/lelki békéje stb. múlhat azon, ha a az asszony nem tudja hol a helye... ha anya boldog, mindenki boldog, rajtunk múlik az otthonmeleg, az hogy szeressenek hazajönni stb.
Jó kis téma Zzuzsi, majd a dióünnepen kibeszéljük! :) Szalagot kössek a hajamba? :)
Akkor várunk...! :)
Törlés