Tény, hogy V. már másfél éve jár, de a motorozás maradt az udvarra...
Tény, hogy B. ma becsempészte a motort a házba....
Tény, hogy szó nélkül, ügyesen lesikálta, szappannal szivaccsal tisztára mosta, zuhannyal leöblítettük...
Tény, hogy megvacsorázott, amíg száradt, és vacsora után még szárazra is törölte papírtörlővel...
Majd felvitte a motort a nappaliba.
És első dolga volt a földön üldögélő V.-nak nekimenni.
És közben a motor kerekeinek rögzítésénél fekete víz kezdett folydogálni a húsvétinagytakarított padlóra.
A motor elkobzására tett halovány kísérlet után B. szülei, kunkorifarkú, sárbandagonyázós, négylábú minősítést kaptak eme elsőszülöttől. A motor elkobzása végérvényes lett, és a jármű a teraszon landolt. Legalább reggelig.
A visszaszerzésre irányuló hiszti 38 percig tartott. Csak egy kicsit még, csak a konyhába, csak aludni hozzuk be, csak letámasztja, csak hadd hozza be.
Majd a mindenki (?) megelégedettségét szolgáló megoldás. Ha elalszol, behozzuk, és bent alszik a motor is a konyhában.
Gyerek megnyugszik, elégedett, hiszti abbamarad, mindenkinek szép a ruhája.
Szülő megnyugszik, nagggyon elégedett, gyerek végre csöndben.
De kedves szülő! Ki is nyert ma...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése