Bo-szü-ki-so-szé-na!

Már itt tartunk? - kérdezte Bálint reménykedve a reggeli ébredéskor. 

Egész héten számolta kis ujjacskáin, mikor érkezik már el a várva várt nap.

Egész héten azon gondolkodtam, mennyi szépet fogok írni róla, nosztalgiázok a születéséről, összegyűjtöm milyen okos, mit szeret és mit nem szeret, mi a kedvenc színe, játéka, ki a legjobb barátja, szerelme... A bejegyzést pedig pontban 14 óra 6 perckor teszem közzé... :)

Még az időjárás is az emlékezést segítette, pont ilyen gyönyörű idő (és fronthatás) volt négy éve is... 

Aztán 13 órakor ismét jött a telefon az oviból és rohantam érte. Estére már csak egy dolog vált fontossá: legyen reggelre ismét mosolygós, száraztónaknedvespartjával köszöntős kisfiam. Olyan rosszul volt, hogy fel sem tudtuk köszönteni, csak hányt és pihegett egész délután-este. Az ügyelet szerint egynapos vírus, bízom benne, hogy holnapra kutyabaja sem lesz... De a gyógyulásig is:

Boldog 4. születésnapot Pupu!