Homokfestés

A makettkiállításon a gyerkőknek a homokfestés tetszett a legjobban. Hiszen ehhez végre hozzá lehetett nyúlni! Készítettek is gyorsan egy szép kis lovacskát, mindenféle színű lett, keretezésre vár. Persze voltak számunkra igen kedves pillanatok, pl. mikor Bálint megdorgálta a nénit, hogy miért szemetel, azokat a kis papírdarabkákat, amiket lehúz, hogy ragadjon a homok, ugyanmár ne dobja le a földre. Szegény, próbálta magát mentegetni, hogy van seprűje, de addigra már B. sűrűn csóválta a fejét, és azon gondolkodhatott, hogy ezt majd mennyire elmeséli az ovis beszélgetéseknél. Vagy a Grétivel jól megdumálják (nem mondom meg, mi lesz a másodlagos tevékenység közben...), ha már a családjaik vízfogyasztási szokásait és a vízórák állását kivesézték.
De jajj, eljött a szörnyű pillanat, amikor kész lett a kép, és B. felkiáltott: Anya, ilyet csináljunk még! Otthon is!
Namármost szöööörnyen össze kellett kapnom magam, hogy ne nőjjön fel, mire elkészülnek a hozzávalók, vagy legalábbis két év se teljen el, de azt hiszem jó időt futottam... Kölcsönöztünk a homokozóból néhány vödör homokot, összegyűjtöttem és feloldottam maradék festékeket, összekevertük, száradtak, kész a színes homok. Leírva két pillanat, de igazából két hétig tartott. Lassan száradt.... :)
Aztán gyakorlatilag fordítottan matricáztunk: készítettem virágsémát, A4-es címkepapír hátoldalára rányomtattam, vastag papírra kétoldalú ragasztóval rögzítettem a fehér oldalát (amire jobb esetben máskor markolókat nyomtatok), virágsémát körbekarcoltam, hogy lehúzható legyen színezendő területenként, és tátátám: mehetett a buli. Közben vegyes gondolatok jártak a fejemben: tejóég,minekálltunkneki, mitfogapaszólniakupihoz, miértnemjönlegyorsabban, mindencsupahomok, nemisolyanrossz, naegészjólett.
A mamáknak készült vasárnapra, ovis-bölcsis képek kerülnek még bele.