Bálint alapvetően nagyon nyugodt baba volt, de két hónapos koráig végigüvöltötte a pelenkázásokat és öltöztetéseket. Négy éve vesztünk össze először miatta. Mert milyen már az, hogy üvölt, amikor Anya öltözteti? Bezzeg...! Ez kezdő, állandóan mindenkinek megfelelni vágyó anyaként teljesen padlóra küldött. Volt nagy szócsata, sírás-rívás. Aztán magamhoz öleltem a picurt, hogy megnyugodjunk. Jött Apa is osztozkodni. Adtam puszit Bálintnak. Majd Apa is adott egyet. Aztán valahogy úgy adódott, hogy a következő puszisorozat egyszerre érkezett. S ekkor B. négyhetesen, azzal a bölcsességgel, mellyel csak egy ilyen tiszta lélek bír, elmosolyodott. "Értitek? TI kelletek. Együtt!"
Mennyi tapasztalat.. mi magunk tanítani akarjuk a gyermekeinket, aztán jobb pillanatainkban megérezzük, ők tanítanak minket. Főként a szeretetre:)
VálaszTörlés