Véget ért...

... a kétszer háromnapos fejtágítás. Nagggyon okos lettem projektmenedzsmentből... Már csak azt kellene kitalálnom, hogyan hasznosítsam a megszerzett ismereteimet azon a problémás területen, hogy nem tudom belesűríteni a két, nap végére maradt, együtt töltött órába a gyerkőcök egészséges testi és lelki táplálását és fejlődését, a kötelező napi rutin ellátását, esetleg másnapra még egy kis főzőcskét, netán egy kis házimunkát, hosszas beszélgetéseket, ha már szegény Papa azonnal ugrik, ha szólunk neki, az utolsó pillanatban beeső Apát, s mindezt úgy, hogy televan a f...m (he-he, a fejem!!!) mindenféle értelmetlen, a misztikum, de legalábbis az ezotéria felé hajló, egyik jelentős problémakörét taglaló gondolatokkal, és egyetlen vágyam a vízszintes testhelyzet. Lehet, hogy inkább válságkezelő tréningre kellene járnom...