Miért is....?
Miért is...?
Ja.
A kiscsaj nem aludt el hajnal 5-ig. Nem, nem 4 órától. Nem is 3-tól. Nem is 2-től. Sőt, még csak nem is éjféltől. Hanem konkrétan fektetéstől. Este kilenctől.
Telihold, vagy front, vagy valamitől túlpörgött? Egyszerűen nem értettem. Pedig úgy értem haza délután 5-re, hogy csak 15 percre hadd húzzam fejemre a takarót, mert egyébként őrült migrén fog eluralkodni rajtam... De már akkor sem hagytak. Úgyhogy ez az éjszaka különösen nem esett jól. Pandita meg fájlalta a térdét, majd mindkettőt, aztán duruzsolt, játszott, nevetgélt, az sem zavarta, hogy töksötét van, ha lámpát kapcsoltam még élénkebb lett, nem tudom mi ütött belé. Most bezzeg nem dededézett, próbálta megvitatni a világ dolgait, ki, mikor, miért hogyan és mit dolgozik, miért van este, és mikor lesz reggel. Próbáltam mesélni, mellkason altatni, altatódalt énekelni (ez volt a legjobb: miért csendes éj? miért leszáll? Milyen tölgy? Milyen bérc alatt? Úgyhogy sokáig nem jutottam...) Semmi nem használt. Időnként bealudtam, de vizet kért, takarjam be (minek...?), hol a guji? hol a babacipő?... ááá.
Megyek délutáni szunyára...
jajj!
VálaszTörlésNehéz lehetett, főleg kezdődő fejfájósan (nekem ritkán fáj, de akkor kitart két napig is, és olyankor nagyon elkel a segítség a porontyok körül...).
Remélem kipihented már az éjszakai "bulizást"!
Ölellek!!!
Azóta aludtam, még délután is, ki tudja, mi jön még...? :)
VálaszTörlés