Hogy a mai napra mi bírt nagyobb motiváló erővel, a közelgő karácsony vagy az "A-nya, de jó, hogy nem vagyok padló! Mert akkor koszos lennék...!" - B. féle hangzatos felkiáltás? Mindenesetre ma Apa-napot tartottunk, ami számomra egyenlő a takarítóeszközökkel való szorosabbra fűzött viszonnyal.
A gyerekszobánál tartva elégedetten nyugtáztam, hogy még mindig megvan szinte minden egyes játék minden egyes része. Legfeljebb több darabban, vagy ismeretlen helyen. Ez utóbbi pl. két ninjago figura, amik úgy eltűntek, pontosabban elraktuk, hogy meglegyen, hogy... nincs meg.
Aztán van az a másik titokzatos eset, hogy V. letörte egy nagyon fontos póni világító szárnyát. Csak az egyiket. S gyakorlatilag a letörés pillanatától kezdve a két fél nem tud egy helyen - egy időben tartózkodni. Pedig nagyon megígértem, hogy összeragasztom, de képtelenség. Ma a hálóban akadtam rá a pónira, elraktam, hogy ha meglesz a szárny, felragasztom. Jöttem-mentem, meglett a szárny, hopp, a póni....? Foggggalmmmammm sincs, hol van....! Mindegy, majd előkerül, de a szárny biztonságos helyen van. A jobb oldali szekrény második polcán, ha esetleg megint előbb lenne meg a póni...
S pakolgatás közben előkerült még valami, amivel rendszeresen szembesülök. Egy egészen pici játékbaba karja, egy dobozkából. Szintén V. műve. Mert a kisasszonynak hihetetlen erős egyénisége van, igazságérzettel megáldva. Tavasszal a majálison B. horgászott egy zsákbamacskás-halacskát, s kapott valami kis játékot a húzásért. V.-nak is nagyon megtetszett a horgászat, próbálkozni kezdett. De az egyébként nemtudomhovasmiértsiető hölgynek nem volt kedve V.-t kivárni, és inkább a kezébe nyomott egy pici babát.   Ajándék lónak nem vizsgálgatjuk a fogát, nem erről szól a történet, de meglehetősen ronda is volt a baba. V. szorongatta, hazavitte, de érződött rajta valamiféle elégedetlenség. Otthon aztán a babát alkatrészeire szedte. Mondtam neki, jaj, ne tegye, most kapta ajándékba a nénitől... "Azért, mert nem tudtam kifogni a halacskát...?" - kérdezte. Szívemszakadt. Hiába rakom össze, állandóan szétszedi. Már csak egy karját találtam meg, úgyhogy azt hiszem, ennyi volt. Nem járt még neki, haragszik rá. Hihetetlenül tudatos a kiscsaj!